*Péntek este*
A hét közepe táján megkaptuk a pontos címet és a további információkat, miszerint Zayn házavatója lesz, nem messze a közös házuktól. Egy egyszerű ruhát gondoltam és halvány alap sminket, amivel nem leszek nevetséges, se kihívó bárki számára. Fő a természetesség. A szüleimnek már előre szóltam, hogy a mai este hova szándékozok menni. Gyorsan elmentem fürdeni, majd a tevékenységem végeztével a szobámba siettem, ahová már előre ki volt készítve a szettem minden darabja. Begöndörítettem a hajam, majd hagytam, hogy a vállamra omoljon. A halvány sminket felvittem az arcomra és felvettem a ruhám. Még egy utolsó pillantást vetettem a magamra a tükörben, majd a nappaliba gyalogoltam.
- Apa eltudnál vinni? - kérleltem. Ő nagyon jól tudta hova szeretnék menni, mert egész eddig a "vigyázz magadra", "ne fogadj el semmit ismeretlentől" és az ehhez hasonló mondatokkal bombázott annak ellenére, hogy ez egy házibuli lesz és elvileg nem lesznek olyanok sem, akiket nem ismerek, így szerintem felesleges volt ezeket folyamatosan hajtogatni. Felkapta a slusszkulcsot és felvette a kabátját, mert elég hűvös volt, főleg este. Én is felhúztam a bokacsizmámat és egy bőrdzsekit, hogy elfedje felsőtestem azon részeit, ahol a blúzom nem nyújtott már védelmet. Bepattantam az anyósülésre, hiszen anyukám nem tartott velünk. Röpke negyed óra alatt már ott is voltunk.
- Vigyázz magadra kincsem. - szólalt meg abban a pillanatban édesapám, amikor kinyitottam az ajtót.
- Apa ez csak egy házibuli semmi több. - nyugtattam meg, mire kicsit félve, bólintott. Becsuktam az ajtót egy utolsót intettem, majd csak a kocsi hűlt helyét láttam. A ház felé fordultam, ahonnan a hangos zene és az emberek ordítása hallatszódott. Feltipegtem az ajtóig, majd kopogás vagy csengetés nélkül beléptem, hiszen úgysem hallaná senki és amúgy ki-bemászkáltak az emberek dohányozni vagy friss levegőt szívni. Ahogy beléptem az előszobába megütötte a fülemet az óriás decibellel szóló zene és az alkohol émeítő illata. Leraktam egy véletlenszerűen talált üres fogasra a kabátom, majd elindultam a tömegben megkeresni a többieket vagy legalább a házigazdát. Próbáltam nem meglökni senkit a hatalmas tánctéren - amit a bútorok félretolásával sikerült nyerni - és nem hozzáragadni az izzadt testekhez. Igaz Zayn házában voltunk mégis egy szórakozóhely hangulatát adta vissza a sok ember, a kissé sötét fényekkel ellátott nappali, ami hozzáteszem tényleg óriási volt és tökéletesen megfelelt erre a célra.
Pár perc haszontalan keresgélés után megpillantottam Liam-et a kavalkádban. Mivel csak ő volt úgymond ismerős odaballagtam hozzá és leültem mellé a kanapéra.
- Szia. Sophia? Nincs veled? - kérdeztem, mivel sehol sem láttam.
-Szia. Nem nincs, most csak egyedül vagyok.
- Hogy-hogy? Mármint mindig veled szokott lenni? - próbáltam kideríteni.
- Nem mindegy. - mondta ingerülten, majd egy sóhaj után folytatta - Sajnálom csak tudod, szakítottunk és ez... Ez eléggé kiborított.
- Mi? De mégis mi történt? - a hallottaktól leesett az állam. Múltkor mikor találkoztam velük az egyik bevásárlóközpontban még minden tökéletes volt köztük és olyan édesek voltak együtt.
- Tudod az utóbbi időben nagyon eltávolodtunk egymástól és próbáltuk helyre hozni a dolgokat, de nem sikerült, így arra a döntésre jutottunk, hogy mindkettőnknek jobb lesz egymás nélkül. - éreztem a hangjából, hogy most szomorú, letört és fáj neki ez az egész.
- Sajnálom.
- Nem kell, majd túl teszem rajta magam. Amúgy szerintem keressük meg a többieket és igyunk valamit. Egy kicsit felejteni akarok. - egyet értettem vele ezért felkutattuk a többieket. Miután mindenkit megtaláltunk, ittunk egy-egy pohár erős alkohol tartalmú italt majd bevetettük magunkat a tömegbe. Elképesztően jó zenék voltak és a hangulat is egyre nagyszerűbb lett. A sok pörgős szám után egy lassú jött, ami alatt kifújtam magam és végig pásztáztam a nappaliban az embereket. Néhány ölelkező, összebújós párocska táncolt, de egy közülük nagyon ismerős volt. Mivel láttam Niall-t és Amy-t körül-belül fél méterre tőlem, ezért biztosan nem ők voltak. Aztán megláttam a tőlem kapott karkötőjét az illetőnek. Ezer közül felismerném azt az ékszert, mert egyedi darab és ilyennel nem futkározik mindenki össze-vissza. Nem akartam beleavatkozni semmibe, ezért neki dőltem a falnak és hátulról figyeltem minden. Egy mosoly kúszott az arcomra, hiszen nagyon aranyosak voltak. Az utolsó hangok előtt kicsit leesett az állam, ugyanis egyre közelebb kerültek egymáshoz, majd elcsattant egy csók. Ettől a perctől kezdve nem bámultam őket, felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak. A DJ Ellie Goulding I Need Your Love című számának a mixes változatát bömböltette a hangszórókból aminek hatására megjelent újra a nagyobb táncoló tömeg ezzel őket is elnyelve.
/Louis szemszöge/
Ahogy az ajkaink összeértek varázslatos volt. Abban a pillanatban elfelejtettem mindent és úgy éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere. Erre várok mióta Amy elhozta bemutatni nekünk a barátnőit. Már akkor valami megmozdult bennem és ha eszembe jutott a neve, az arca vagy ő maga, mintha száz meg száz kis pillangó lepte volna el a gyomromat. Ez lehet nyálas és lányos volt, de nem érdekel, mert boldog voltam. Egy pillanat alatt elhúzódtunk egymástól. Ő egy kicsit elpirult, ahogy mosolyogva bámultam gyönyörű arcvonásait és a tengerkék szemeit. Úgy érzem jó ötlet volt, hogy felkértem táncolni.
- Nem tudom mit mondjak. - szólalt meg előttem, ezzel megtörve a köztünk kialakult kínos csendet.
- Nem is kell. Elég, ha tudatod velem, hogy mit érzel. - amint ezt kimondtam kaptam egy apró puszit a számra. Ez a kis gesztus is sokat jelentett, hiszen tudatta velem, hogy kedvel és nem csak barátként. Még pár szám erejéig táncoltunk és beszélgettünk, amennyire lehet egy buliban, majd a konyhába mentünk, hogy igyunk valamit. Miután beszereztük a szükséges italokat, összefutottunk néhány ismerős emberrel. Beszéltünk velük egy keveset, majd megkerestük Niall-éket, akik egyből levágták az egész szituációt és gratuláltak. Ez az este biztosan bekerül a top 10 legboldogabb estém közé.
----------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Íme a következő rész. nagyon sokat nem regélek róla, hiszen mindent pontosan elolvastatok (legalábbis remélem). Illetve nagyon szépen köszönöm azt az egy leiratkozót. Egy kicsit fájt, de ha ő ettől jobban alszik, akkor nem érdekel. Megpróbálok még jobban igyekezni, majd a résszel.
Puszi: Szandra
